Miénk volt

A csend a fény az árnyék.
A hold a nap a kék ég.
Mind egy-egy út, min járnunk kell ma még.

A szó a hang a kép néz.
A végtelen most másképp.
És ez az út mi a szívünkbe ér.
Valahol itt réges régen, miénk volt a föld az éden.

S nekünk szól az angyalének még.
Valahogy tudod én is érzem, de mire jó az a fény az éjben.
Ha nem vezet minket más felé.

A csend a fény az árnyék.
A hold a nap a kék ég.
Mind egy-egy út, min járnunk kell ma még.

A szó a hang a kép néz.
A végtelen most másképp.
És ez az út mi a szívünkbe ér.
Valahol mikor elcseréltem az életet lehet én is féltem.

De tudtam jól, hol a visszaút feléd.
Valahogy tudod én sem értem, mire jó az a híd a létben.
Ha nem sodor néha távolabb a szél.