Széttört szív

Az első fényben eltűnt álom, néha szép, de semmi más.
De mégis az, mi rád marad, mit te is itt hagynál.
Az első érzés mindig mámor, gyönyörű, de látomás.
De mégis az, mi rád marad, mit te is itt hagynál.
Nézd a felhőt, a fehér felhőt, az nem átkokat szór.
A tűzben égő vágy sem élő, csak a magány hangja szól.

Refr.:
Széttört szíved szórd a mának, szerelmed az éjszakának.
Így lehetsz itt újra otthon majd.
Széttört szíved néha fárad, de úton vagy hát nyisd ki szárnyad.
Így lehetsz itt újra otthon majd.

Az első dal, mit folyton játszol, néha csend, de zajba zár.
De mégis az, mi rád marad, mit te is itt hagynál.
Az első kép, min te is látszol, néha fény egy délibáb.
De mégis az mi rád marad, mit te is itt hagynál.
Nézd a felhőt, a fehér felhőt, az nem átkokat szór.
A tűzben égő vágy sem élő, csak a magány hangja szól.

Refr.:
Széttört szíved szórd a mának, szerelmed az éjszakának.
Így lehetsz itt újra otthon majd.
Széttört szíved néha fárad, de úton vagy hát nyisd ki szárnyad.
Így lehetsz itt újra otthon majd.